Az alkotótevékenység hatása gyerekeknél és felnőtteknél az agyra

Az elménk és a harmónia

Csíkszentmihályi Mihály szerint elménket nagyrészt társadalmi szerepeink sajátítják ki, melyek robotpilótaként vezérelnek bennünket a nap nagy részében. Ha egyedül vagyunk és nincs tennivalónk, elménk találomra összeszőtt mintákat kezd követni. Ha nem tudjuk megszervezni gondolatainkat, akkor az adott pillanatban legnagyobb probléma veszi át az irányítást, legyen az a probléma egy pillanatnyi fájdalom vagy csalódás, vagy éppen sokévtizedes frusztráció. A negatív érzések okozta pszichikai rendetlenséget igyekszünk elkerülni vagy megszabadulni tőlük, ehhez a legkönnyebb „megoldást” korábban a sok tévénézés nyújtotta, ma a közösségi oldalak nonstop görgetése biztosítja. Üdvözítőbb módszernek tűnik, ha gondolataink uralására inkább olyan szokásokat sajátítunk el, amelyek nem külső ingerforráshoz kapcsolódnak. Elménk rendezésében fontos szerepe van az emlékezetnek (itt írtunk a memóriáról), mert a memóriánkban tárolt információk mindig rendelkezésre állnak, birtoklásuk által csökkentjük a környezetnek való kiszolgáltatottságunkat azáltal, hogy nem függünk attól, hogy az adott információt a környezet biztosítja-e vagy sem. Az elménkben raktározott tények, információk között törvényszerűségeket találhatunk és kombinálhatjuk is azokat. A gondolatokkal és szavakkal külön világot teremthetünk a külső világtól függetlenül szinte bárhol és bármikor. A pszichikai rendetlenséggel ellentétes állapot a flow-élmény, amely akkor születik, amikor elmerülünk a számunkra kedves tevékenységben, és csakis az adott tevékenységre összpontosítunk, egyúttal örömmel töltődünk fel. Az elménkben való rend megteremtésének szolgálatba állíthatjuk a számunkra kedves alkotótevékenység végzését is.

Az alkotótevékenység hatásai

Az alkotás lehet műszaki, filozófiai, gondolati és művészi természetű egyaránt. A művészet az alkotókészség fejlesztésének egyedülállóan hatásos eszköze, mert fejleszti a tanulás legfontosabb eszközeit: az érzékszerveket, továbbá csiszolja a gondolkodást (benne a logikát, a kombináló készséget) és kibontakoztatja a személyiség önmeghatározó képességét, valamint a jellem kialakulását, de elmélyíti az ízlést, a kritikai érzéket is.

A művészet terápiás célokat is szolgálhat. Segítségével a feldolgozatlan élmények miatt feltorlódó feszültség esztétikai minőséggé alakítható, miközben az alkotás maga pozitívan hat az önértékelésre. Amit nem tudunk elmondani szavakkal, azt a festés, rajzolás, a zene, a tánc vagy akár a fotózás szavak nélkül is kifejezi. Gyermekkorban elsődleges kommunikációs eszköz a rajz. Felnőtteknek ott a naplóírás, vagy ennek egy változata, a képpel, rajzzal, festéssel vezetett kreatív naplóírás. Carl Gustav Jung szerint például a mandala rajzolás, színezés segít kiegyensúlyozni a psziché rendellenességeit. Rajzolás közben a jobb agyfélteke dolgozik, a bal kikapcsol, ebben a relaxált állapotban csökken a pulzus, a vérnyomás és a stresszhormonok szintje.

A kézműves foglalkozás a finommotorikánk használatára késztet. Ha elkészítünk egy ékszert, megkötünk egy pulóvert, kiszínezünk egy mandalát a munkánk élménye széppé teszi. A környezetpszichológusok szerint a tárgyak néma kommunikációval üzennek nekünk, a saját műveink azt üzenik, hogy képesek vagyunk valami szépet létrehozni. Az alkotás célt ad, elhatározzuk, hogy elkészítjük a művet, a megvalósítás során pedig megszűnik a külvilág, s nem utolsó sorban elkészül a mű is.

Képalkotóeszközökkel folytatott kutatások szerint a művészet bármely formája az agy jutalomközpontjában jelentős aktivitást vált ki. A művészeti tevékenység befejezése után a vizsgált személyek inkább érezték, hogy jó ötleteik vannak és hogy meg tudják oldani a problémákat, mint a művészeti tevékenység végzése előtt. Mindez azt jelenti, hogy a művészeti tevékenység a mentális egészség fenntartásának értékes eszköze lehet.

Az alkotás stresszoldó, segít túljutni a nehéz időszakokon, öngyógyító folyamatokat indít el. Keressük meg azt a művészeti ágat, ami inspirál, amihez kedvünk van, köteleződjünk el mellette és építsük be az alkotófolyamatot az életünkbe.

Az egyéni elképzelések adott munkahelyi vagy iskolai csoportban akkor jelennek meg, ha megfelelő a légkör. Kreatív légkörben nyugodtan lehet tévedni, hibázni is. Sir Ken Robinson brit oktatáskutató szerint mivel az emberek különfélék, sokrétűek, ezért a valódi oktatásban egyenlő fontossága kellene lennie a művészeteknek, a humán tárgyaknak és a testnevelésnek is. Az oktatásnak a kreatív képességek fejlesztéséről kellene szólnia a szabványosítás helyett. A művészeti tárgyak azért fontosak, mert „a gyerekek lényének olyan részeit szólítják meg, amelyek egyébként érintetlenül maradnak”. A belső világ fontosságát hangsúlyozza Freund Tamás, az agykéreg működésének nemzetközi hírű kutatója is, aki szerint „ a belső világ állapota alapvetően meghatározza a kreatív képességeket, a belső világ pedig nem más, mint érzelmeink, motivációink összessége és az emberiség mindezeket meghatározó, több ezer éves kulturális öröksége… Ha a belső világunk teljesen egyedi, akkor nekünk egészen biztosan valami más jut eszünkbe azokról az információkról, amelyek ma már mindenkinek a rendelkezésére állnak.”

Anne Basting gerontológus a művészet és kreativitás eszközeivel ún. csodás kérdésekkel segíti az újrakapcsolódást Alzheimer-kórral és demenciával élők és családjaik között, módszere szerint mindössze kíváncsiság és a másik meghallgatása szükséges a kapcsolódáshoz. A csodás kérdésekre nincs jó vagy rossz válasz, a kérdések nem erőltetik az emlékezésre vonatkozó frusztráló elvárásokat, hanem a képzelet szabadsága felé nyitnak, számtalan válaszlehetőséget biztosítva az emlékezési problémákkal küzdők számára.

Összegzés

Gondolataink uralásához, s ezzel mentális egészségünk fenntartásához merüljünk el egy számunkra kedves alkotótevékenységben. Az alkotótevékenység során érzett áramlat-élmény és öröm segíti az elmében való harmónia megteremtését mind a gyerekek, mind a felnőttek számára. A művészet az alkotókészség fejlesztésének egyedülállóan hatásos eszköze, ugyanakkor terápiás célokat is szolgálhat, mert stresszoldó hatású, és öngyógyító folyamatokat indít el. Ki-ki találjon önmaga számára kedves alkotótevékenységet!

A cikket Csapó Mónika művelődésszervező és virtuális asszisztens írta, az Okosjáték kiemelt partnere.

Felhasznált irodalom:

A saját alkotásaid azt üzenik: képes vagy rá- A kézműves hobbik lélektana
Alkotókészség
Az alkotás nem csak a művészek kiváltsága
Creative Care: A Revolutionary Approach to Dementia and Elder Care
Csíkszentmihályi Mihály: Flow - Az áramlat, Akadémiai Kiadó, Bp., 1997
Ez kell ahhoz, hogy az ötletünkből valódi alkotás szülessen.
Freund Tamás az autizmus megelőzéséről, a kreatív agyról és a megismerés határairól
Ken Robinson: Hogyan szabaduljunk az oktatás Halál-völgyéből?
Színterápia: mit tudnak a felnőtt színezők?
Vizuális képességek fejlődése. szerk. Kárpáti Andrea, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Bp., 1995.