Tankötelesség, iskolaérettség, iskolakészültség…. Ahogy telnek az óvodás évek, egyre gyakrabban találkoznak a szülők ezekkel a fogalmakkal. Bár mindnek az iskolai tanulmányok megkezdéséhez van köze, nem ugyanazt jelentik.
A tankötelezettség jogszabály által előírt: azok a gyerekek, akik a következő nevelési évben, vagyis a következő naptári év augusztus 31-ig betöltik a 6. életévüket, szeptember 1-én kötelesek megkezdeni iskolai tanulmányaikat. Ezalól kaphatnak mentességet a szülő vagy az intézmény kérésére, de ennek menetébe most nem megyünk bele.
Mikor iskolaérett egy gyermek?
Az iskolaérettség, vagy újabban iskolakészültség fogalma a gyermek teljes személyiségének érettségi fokát jelenti és több területet foglal magában, amelyek ideális esetben egymást kiegészítve megfelelő szinten vannak az iskolába lépés pillanatában. Ezek a tényezők határozzák meg a gyermekek iskolakezdéshez való viszonyát, ami hosszú távon a tanulmányaikra és sikerességükre hatással lesz. Ezért fontos, hogy az óvodából iskolába való váltást minél inkább megkönnyítsük a gyerekek számára, felkeltsük érdeklődésüket és pozitív élményként éljék meg ezt az időszakot.
Természetesen nem könnyű eldönteni, főleg a szülőnek, hogy egy alig több, mint 5 éves kisgyerek fél-egy év múlva eléri-e a megfelelő iskolakészültségi szintet. Az ügyesség, okosság, tájékozottság nem elegendő, ezek mellett szükség van a szakemberek által megállapított szempontoknak is eleget tenni.
Mik ezek a szempontok és mit tehetünk szülőként?
Öt nagy terület megfelelő fejlettsége határozza meg, hogy egy kisgyerek készen áll az iskolára: fizikai, pszichés, szociális, értelmi (kognitív) és nyelvi képességek szintje. Ezek párhuzamosan fejlődnek egymás mellett és kölcsönösen hatnak is egymásra: ha az egyik területen lassabban fejlődik a gyermek, az kihat a többi területre is. A fejlődés üteme és mintázata egymástól eltérő lehet a gyermekek között, és változatos, hogy kinek mi lesz az erőssége, gyengesége. Fontos, hogy a gyermeket körülvevő szakemberek és a szülők tisztában legyenek az elvárásokkal és nem gond, ha tapasztalnak némi elmaradást egyes területeken. Ezek felismerése, felmérése már fél siker!
Az óvodapedagógusok egyik legfontosabb feladata ebben az időszakban, hogy a gyermekeket játékosan felkészítsék, felzárkóztassák a szükséges területeken. Emellett otthon a szülők nagyon sokat tehetnek azért, hogy ezt a folyamatot segítsék. Érdemes ezt nem feladatként a gyermek elé állítani, kerüljék lehetőleg a tanulás-tanítás jellegű helyzeteket. Helyette a mindennapi életbe ágyazva, figyelemmel, játékokon keresztül próbálják erősíteni a gyermekeket. Ha ez kevésnek bizonyul, kérjék bátran szakember tanácsát és segítségét a felzárkózáshoz. A lényeg az, hogy megfelelő odafigyeléssel és érzékenységgel forduljanak a gyerek felé, hisz mindannyiuk érdeke, hogy a korai iskolai évek sikeresek legyenek.
Nézzük meg részletesen, mire kell odafigyelni!
Mik az iskolaérettség kritériumai?
1. Fizikai alkalmasság
- a gyermek elérte a megfelelő testsúlyt és magasságot
- látása és hallása rendben van – bármilyen gyanú esetén szakorvosi vizsgálatra van szükség
- elmarad a délutáni alvás
- megkezdődik a fogváltás – Figyelem, nem a metszőfogak kiesésével! Ezt időben jóval megelőzi a 6-os (és még esetleg a 7-es) rágófogak megjelenése, vagyis új foga nő a gyermeknek hátul.
- csontozata és izomzata megerősödik – ez leginkább a kéz esetén fontos az íráshoz szükséges finommozgások kivitelezésében, de a folyamat 7-8 éves korig eltart
- valamelyik oldal dominanciája kialakult – következetesen jobb vagy bal kézbe veszi az evőeszközt, ceruzát, ecsetet
- mozgása harmonikus: a nagymozgások és a finommotorika is összehangolt, nem akadozó, megfelelő erősségű és nyomatékú
2. Pszichés alkalmasság
- érdeklődik a tanulás iránt, iskolásat játszik
- sokat kérdez a világról
- ismereteit rendszerezni tudja, tudását megosztja
- nem hátrál meg a kihívásoktól
- dicsérettel motiválható
- a konfliktusokat segítséggel kezelni tudja
3. Szociális alkalmasság
- szüleiről képes leválni
- közösségben feloldódik, kortársaival kapcsolatot alakít ki
- társas helyzetekben tud alkalmazkodni – kétszemélyes, kislétszámú és nagyobb csoportban is
- más véleményét, szükségleteit figyelembe veszi
- szabályokat elfogadja
- saját akaratát és szükségleteit késleltetni tudja: képes kivárni a megfelelő pillanatot ezek közlésére
4. Kognitív érettség
- tudja a nevét, korát, lakhelyét, családtagjait ismeri (szülők teljes neve, kora, foglalkozása)
- kialakult a testséma: ismeri a testrészeit, azok egymáshoz való viszonyát, tisztában van a saját testének határaival
- jobb és bal oldalt megkülönbözteti
- időben jól tájékozódik: ismeri a napok, hónapok, évszakok nevét, sorrendjüket helyesen alkalmazza
- térben jól tájékozódik: ismeri a téri viszony fogalmait saját testéhez és az őt körülvevő tárgyakhoz képest (előtt, mögött, mellett, stb.)
- kialakult a szem-kéz koordináció: a szeme képes követni a kezének mozgását, keze a szem által meghatározott helyre és irányba mozdul
- figyelme tartós és leköthető
- feladattudata kialakult
- összefüggések felismerésére képes, következtetéseket levon, képes kombinációra
- képes a tárgyi világtól elvontabb alapvető fogalmak értelmezésére, pl. szeretet, barátság, család
5. Beszéd és nyelvi készségek
- szókincse rohamosan fejlődik
- 4-5 szavas mondatokat alkot
- élményeit összefüggően elmeséli
- a legtöbb nyelvtani szerkezetet helyesen használja
- beszédének dallama és hangsúlyozása megfelelő
- a magyar nyelv hangzóit tisztán ejti, beszéde érthető
Ez utóbbi terület – a beszéd és nyelvi készségek – megfelelő fejlettségi szintjét elég mostohán mellőzni szokták az iskolakészültséghez szükséges területek felsorolásából. Természetesnek tartjuk, hogy a gyermek beszél és kommunikál a környezetével, és talán épp ezért nem fordítunk elég figyelmet ennek minőségére. Szeretném felhívni a figyelmet ennek fontosságára. Ne fogadjuk el az iskolába készülő gyermektől a helytelen ejtést és a magyartalan nyelvtani szerkezeteket! Ezek korrigálása logopédus feladata, aki a szülővel szorosan együttműködve ki tudja javítani a hibákat.
A leggyakoribb jelenség a beszédhanghiba, ami sokszor megnehezíti a gyermek beszédének értését is. A magyar beszédhangok helyes ejtése alapvetően szükséges ahhoz, hogy egy gyermek nehézségek nélkül tanuljon meg írni és olvasni. A helytelen ejtés sokszor azt is jelenti, hogy a gyermek nem is képes különbséget tenni a célzott és az ejtett hang között, így nem is lehet tőle elvárni, hogy a számára ugyanolyan hanghoz két különböző írásjelet tanuljon meg hozzárendelni és azokat a megfelelő helyen használni. Például: ha a gyermek a C hang helyett CS hangot ejt (cica=csicsa) és nem is érzékeli a két hang közötti különbséget, iskolába kerülve zavart fog okozni neki az, hogy kétféle betűt kell leírnia a cica és a csiga szóban. Erre a bizonytalanságra további nyelvtani és olvasási nehézségek, akár nyelvi zavar is épülhet, ami az évek során egyre nagyobb hátrányhoz vezet.
Ha iskolakezdésig nem is sikerül minden beszédhanghibát orvosolni logopédus segítségével, nagyon fontos lenne legalább odáig eljutni, hogy a gyermek figyelmét felhívjuk a hangok különbözőségére. A helyes ejtés pedig logopédus segítségével és sok gyakorlással ki fog alakulni, ha nincsen más hátráltató tényező a háttérben.
A következőkben sorra veszünk néhány területet, ami játékokkal vagy egyszerű eszközökkel a szülők által is jól fejleszthető. Várhatóan 2-3 hetente jelennek meg az egyes fejlesztési területekhez tartozó cikkek.
November elején a téri tájékozódás lesz a fő téma.
Addig is válogassatok kedvetekre itt az iskolára felkészítő játékok között, vagy nézzétek meg a következőket.
Ezek komplex játékok, amelyek sokat segíthetnek a 4. és az 5. pontban felsorolt fejlesztési lehetőségek során.
A játékosok feladata, hogy minél gyorsabban megtalálják a kis lapocskán látható képet a nagy játéktáblán. Kinek a legélesebb a szeme és a leggyorsabb a reakcióideje? Légy szemfüles!
A 368 képből álló játékkal rengeteg más játékot is játszhatunk, csak legyünk kicsit kreatívabbak (memória, történet mesélés, csoportosítás- halmazalkotás, barchoba stb...) .
vagy
Megfigyelős, képkeresős társasjáték rengeteg valósághű képpel, melyben a kipörgetett színű, vagy csoportba tartozó képeket kell minél gyorsabban megtalálniuk a játékosoknak a 216 ábra közül.
Fából készült fejlesztő játék gyerekeknek. Az évszakok, hónapok, napok időjárás és az óra játékos szemléltetéséhez és tanulásához kiváló eszköz.
A doboz 9 db kockát tartalmaz, melynek mind a hat oldalán különböző szimbólumok vannak. Ezekkel dobva kell egy összefüggő történetet mesélni a játékosoknak.
A Pozitivity társasjáték családi változata tudatosan törekszik arra, hogy különböző feladatok elvégzésén keresztül építse a családi pozitív élmények tárházát.
Cikket készítette kiemelt partnerünk Dezsán Zita a Hangadó műhelytől.
Kapcsolódó cikkeink:
Téri tájékozódás - Iskola előkészítő játékok 1. rész >>>
Pozitív megerősítés játékok gyerekeknek >>>
Iskola előkészítés játékosan- mit érdemes fejleszteni? >>>
Helyes ceruzafogás, rajzolás, írástanulás előkészítése -
könnyek és küzdelmek nélkül >>>
Ha nem szeretnél lemaradni semmiről, kövess minket itt is: