A társasjáték története

A társasjáték története

A társasjáték fogalma a magyarban a közös játszásból ered, az angolban a németben a játéktáblára illetve asztalra utalnak. A magyarban társasjátéknak nevezik a tábla, a kártya- és kockajátékokat egyaránt. A társasjátékok típusai és ókortól számított története olyan gazdag, hogy kötetnyi terjedelem sem lenne elég a téma bemutatására. Ez a cikk arra vállalkozik, hogy érzékeltesse a társasjátékok sokszínűségét, több évezredes múltját. A társasjátékok születésének főleg ókori „bölcsőibe” kronológiai sorrendben tekintünk be, majd jó néhány évszázadot ugorva az időben, vetünk egy pillantást szűkebb házunk tájára, a 19. századi Pestre is.

Az ókori Egyiptom

Szenet/zenet játék

Tutanhamon fáraó sírjában három játékkészletet is elhelyeztek a túlvilági szórakozáshoz. Ezek a játékok elefántcsontból és ébenfából készült iparművészeti remekműveknek tekinthetők. I. e. 3500 körül már említik az előkelők és a hétköznapi emberek körében legelterjedtebb táblás játékot a szenet (zenet). Ez a legrégebbi fennmaradt játék a világon. A szenet/zenet játék szórakoztató funkcióján kívül misztikus jelentőséggel is bírt. A győztes az Orion csillagképbe, egyenesen Oziriszhez, az alvilág urának közelségébe érkezhetett.

Tjau

A szenet és a tjau játékot is ketten játszották, viszont a szenetnél bonyolultabb volt a tjau nevű játék, melynek tartozékai fajanszból, kőből és csontból készült különféle alakú és nagyságú bábok voltak. A játék bábjai a mai társasjáték-figurákhoz hasonló bábok is lehettek, de voltak sakál-, kutyafejjel, Bész isten arcával készült bábok, egy készletnél pedig megkötözött foglyokat használtak. A játékok pontos szabályai nem ismertek, a figuráknak valamilyen utat kellett bejárniuk. A lépéseket valószínűleg asztragalosz (állati bokacsont) vagy bekarcolt karikákkal jelzett rudak dobása határozta meg. Ezek a dobó rudak vagy pálcák a dobókockák elődei.

Kígyójáték

A Nílus országában kedvelt volt a kígyójáték is. A tábla spirálisan összetekeredő kígyót ábrázolt, melyen golyókat, és oroszlánokat tologatott a két vagy több fős társaság.

Alkerk

A 3000 évvel ezelőtt Egyiptomban játszott alkerk a dámajáték őse volt, Európába a mórok hozták.

Az Indus-völgyi civilizáció vagy Harappa-civilizáció

8000 évvel ezelőtt is lakták a Pakisztánban és India északi részén fekvő területet. Az i. e. 3000-1500 között virágzó Indus-völgyi civilizáció településein pici szekeret, madár alakú sípot, játék majmokat találtak.

Ókori Irán

I. e. 3000 körüli időből találtak ostábla (backgammon) szettet egy ókori iráni város romjai között.

Ókori Mezopotámia

I. e. 2600-i. e. 2400 időszakra datálható a Subat „királynő” sírjában talált kagyló, csont, lazúrkő, vörös paszta, és vörös mészkő mozaikjából álló játéktábla.

Ókori Görögország

Az ókori Görögország nagy filozófusai a játék mibenlétéről is megnyilvánultak. Platón a játékot az állampolgárrá nevelés szemszögéből közelítette meg. Szerinte a játékban megmutatkoznak az ember hajlamai, a játék segítheti a leendő életpályájára való felkészülést.

Arisztotelész szerint a játékkal megelőzhető a tunyaság kialakulása, hangsúlyozta, hogy a játék nem lehet túlságosan fárasztó, de nagyon kényelmes sem.

A mükénéi kultúra (Kr. e. 16–12. sz.) idejéből találtak malomjáték-karcolatot. Az azóta is töretlen népszerűségű kétszemélyes stratégiai játékot lapos korongokkal játsszák a malomtáblán szerte a világon.

Ókori Kína

A játék mélyen benne gyökerezett a kínai mindennapokban. A császári udvar kedvelt asztali társasjátékaiban a támadás és menekülés taktikai elemei, az ellenfél megsemmisítését célzó stratégiai gondolkodás játszott főszerepet.

Liubó

A 2-3000 éves liubó (hat pálcika) nevű játék, a halhatatlanok játéka, s a jóslással állt kapcsolatban. A játékot ketten játszották, csak előkelőségek, s a kínai sakk elődjének tekinthető. A liubó táblája négyzet alakú, bonyolult, szimmetrikus elrendezésű volt. A két játékos fejenként 6 bábuval és két tizennyolc felületű dobókockával játszott. A játék a Han-dinasztia idején (i. e. 206 – i. sz. 220) vált elterjedtté.

Kínai sakk vagy xianggi

A kínai sakk vagy xianggi nevű táblajáték jelentése elefánt-sakk. Mint stratégiai játék, a sakk és a japán sógi rokona. A vörös és fekete csapatokat középen folyó választja el, a figurák: elefánt, tábornok, tiszt, lovas, harci szekér, ágyú és katona mozgása különböző irányokban lehetséges.

A go 4000 éve Kínában született játék, a legenda szerint Jao császár (i. e. 2337–2258) tanácsadója, Shun tervezte fia számára, hogy kedvezően próbáljon hatni rá, más elképzelések szerint törzsi hadurak támadási pozíciók tervezésére használták. A két játékos által játszható játék a stratégia- és taktikaalkotási, valamint a megfigyelési készséget fejleszti. Ma a go a komplexitása miatt a sakk után a mesterségesintelligencia-kutatás kedvelt vizsgálati területe.

Ókori Róma

Quintilianus híres római szónok felismeri, hogy a gyermekkor alakítható időszak, ezért a játékot a tanítás fontos eszközének tartja, lényegében a játék maga a tanulás.

Malomjáték

A malomjáték az ókori Görögországban már megjelent, de elterjedése a Római Birodalomhoz köthető.

Kockajáték

Egy pohárban megráztak négy kockát, egy táblára dobták. A cél az volt, hogy lehetőleg mind a négy kocka tetején más szám jöjjön ki.

Deszkajáték

A mai ismert dámához és malomhoz hasonlító játékban köveket használtak, egy fatáblát négyzetekre osztottak, a cél az volt, hogy sikerüljön körbezárni vagy elvenni az ellenfél köveit.

Ludus latrunculorum

A ludus latrunculorum, a sakkra hasonlító stratégiai játék. Az ostromjátékban két csapat játszott egymással: a rablók (latrunculus) és az őket üldöző hadsereg.

Terni Lapilli

Az i. e. 1. századból való játék szabályai az amőbáéhoz hasonlíthattak, viszont figurák segítségével játszották.

India

A sakk őse a csaturanga, a 6. században vagy még régebben keletkezett játék, figurái az indiai hadsereg négyes tagolását jelképezik. Az arab hódítás nyomán a muzulmán világban is elterjedt, az első sakk könyv is itt íródott, 840 körül. A sakk Európába arab közvetítéssel jutott.

Skandinávia

Tafl/hnefatafl

A tafl elődje a ludus latrunculorum, a római háborús játék lehetett. A középkori viking játék (lappföldi változata a tablut) a beszorítós játékok családjába tartozik, melyben a játékosoknak a királyt kell megvédeniük. Játszották a Brit-szigeteken, Izlandon, Franciaországban, Németországban, Ukrajna területén és Grönlandon is. A sakk megjelenésével népszerűsége hanyatlásnak indult, a krími háború idején (19. sz.) viszont ismét népszerűvé vált.

Magyarország

Ha néhány évszázadot ugrunk az időben, és körül nézünk a 19. századi Pesten, azt látjuk, hogy a társasági élet felpezsdült, s új kávéházak nyíltak, amelyekben az 1820-as évektől egyre többen kártyáztak és sakkoztak. Csakúgy, mint Európa nagyvárosaiban, a sakk az egyik legfontosabb társasági tevékenységgé vált a korabeli pesti kávéházakban is. A kávéházi sakk-kultúra szellemi attrakcióként funkcionált.

A kártyázás az 1840-es évekre a polgárvilág legjelentősebb szabadidős tevékenységévé vált. Míg a kártyák őse az i. e. 1000 körüli időkben született, s az első kártyajátéknak a hindusztáni naib játékkártyát tekintjük, a magyar kártya, más néven Tell-kártya Schneider József pesti kártyafestő 1836-os találmánya. Magyarországon és német nyelvterületen a legelterjedtebb, Európa jelentős részén a francia kártya után a legkedveltebb játékkártyatípus. A kártyalapok Tell Vilmosnak és társainak állítanak emléket. Valószínűleg azért nem a magyar történelem szabadsághőseivel illusztrálták a kártyalapokat, mert az osztrák cenzúra feltehetően elkoboztatta volna. Alighanem a kávéházi sakk-kultúrának köszönhető, hogy a magyar sakkozók később felkerültek a sakkozás világtérképére is. Polgár Judit 26 éven át vezette a női világranglistát. Sőt mi több a Polgár Judit nevéhez fűződő képességfejlesztő sakk kerettantervként bekerült a Nemzeti Alaptantervbe is, 2013-tól önálló tantárgyként válaszható az általános iskolák alsó tagozatában.

Ha pedig körül nézünk a kortárs magyar társasjátékok között, ámulva lájtuk a színes és gazdag választékot, a játékok esztétikus kivitelezését. Csak győzzünk választani!

Összefoglalás

Rövid áttekintésünkből kitűnik, hogy társasjátékot a világ szinte minden szegletében, valamennyi történelmi korban játszottak az emberek. A töretlen népszerűség nem véletlen: hiszen többek között a tanulásnak, a szórakozásnak, a különböző készségek fejlesztésének, a problémamegoldásnak, s a kapcsolatok ápolásának egyaránt kiváló eszközéről van szó.

A cikket Csapó Mónika művelődésszervező és virtuális asszisztens, e-secretary.hu írta, az Okosjáték kiemelt partnere.

Felhasznált irodalom

Kákosy László: Ré fiai, Bp., Gondolat, 1979
Nagy civilizációk. Ókori Egyiptom. Bp., Kossuth Kiadó, 2010
Nagy civilizációk. Ókori Kína. Bp., Kossuth Kiadó, 2010
http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_jatekelm/i2_a_jtkrl_kialakult_felfogsok_trtnete.html
https://epa.oszk.hu/00800/00861/00011/1h-08.html
https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/romai-jatekok
https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rsasj%C3%A1t%C3%A9k
https://obudaianziksz.hu/kemeny-vagyim-a-wurm-kavehaz-dicsosege/