Montessori játékok jellemzői

Réka - Okosjáték

2025. 02. 20. 15:16:10

A Montessori-eszközök olyan játékok, melyek észrevétlenül fejlesztik készségeiket és képességeiket. Kifejlesztésüket maga Maria Montessori kezdte el, és minden játék tudományos alapossággal átgondolt és precíz munka végeredménye. Természetesen napjainkban is találnak ki új eszközöket, melyek fejlesztésében hosszú évek pedagógusi és pszichológusi munkája fekszik.

Milyen a jó Montessori játék?

- elsősorban természetes anyagból készülnek (fa, textil)
- a gyermek aktívan részt vesz a játékban, nem csak nézi vagy hallgatja, hogy a játék mit csinál
- a Montessori játékok általában nem adnak ki hangot, nem zenélnek, nem világítanak, nem kell hozzájuk elem a működéshez
- játék közben a gyermek fejlődik: fejlődik a probléma megoldó készsége, finom-motorikája, stb.
- általában inkább egy területet fejlesztenek, de mivel sok játék, pl. egy egyszerű építőkocka is több mindent fejleszt, ez nem egyértelműen kijelenthető
- nem szükséges hozzá szülő, vagy pedagógus felügyelete. Független és szabad játékot tesznek lehetővé a gyermek számára, hogy a dolgok megtapasztalása megtörténhessen
- a játék alkalmas arra, hogy a gyermek saját fejlődési üteme szerint haladjon
- valósághűek, vagyis nem jellemző a sárkányos, tündéres Montessori játék, inkább háziállatos,stb.
- azt erősítik, hogy a gyermek el tudja magát látni a korosztályának elvárható szinten: egyedül öltözködni, bekötni a cipőt, stb.
- többször játszható játékok ( nem egyszer játszható játékok, ahol ha a gyermek eléri a játék célját, többet nem tud játszani a játékkal, mert nincs újabb kihívás
- vannak nem nyílt végű játékok is: például a kirakók, puzzle-k (bár ezekkel is újra és újra tud játszani a gyermek, de itt van egy cél amit el kell érni)
- a Montessori játékok minden esetben ösztönzik a gyermeket a felfedezésre, tapasztalásra, következtetések levonására.

A Montessori játékok öt területen fejlesztik a gyerekeket:

mindennapi élet: a gyerekek megtanulnak magukról és a környezetükről gondoskodni például – az öltöztető keretek segítségével – gombolni, cipzárazni, cipőfűzőt kötni; megfigyelik a növények fejlődését és ápolják, öntözik őket.
érzékelés: különböző játékok fejlesztik a gyerekek szaglását, hallását, tapintását, térlátását (pl. különböző méretű kockákból tornyot építenek; színárnyalatokat figyelnek meg és raknak ki a legsötétebbtől a legvilágosabbig)
nyelv: megismerkednek a hangokkal, a betűkkel, bővül a szókincsük, beszédészlelésük; elkezdenek írni és olvasni is.
matematika: kézzel manipulálható eszközök segítségével ismerik meg a mennyiségeket és a számokat.
kozmikus nevelés: magában foglal állattani, növénytani, fizikai, földrajzi és történelem ismereteket – ide tartoznak például kísérletek (a mágneses és nem mágneses tárgyak kiválogatása), vagy Európa országainak kirakója

A játékok a gyerekek számára könnyen elérhető, alacsony polcokon ízlésesen, hívogatóan vannak elhelyezve területek szerint. A gyerek maga dönti el, melyik területről milyen eszközt választ és mennyi ideig játszik vele, illetve lehetőség van párban és kis csoportokban is játszani. A pedagógus figyeli a gyerekek játékát, és ha úgy látja, hogy az adott feladatot már könnyedén megoldják, új játékokat ajánl nekik, vagy megmutatja, hogyan lehet azt az eszközt másképp is használni. A pedagógusok gyakran cserélik a polcokon lévő játékokat, illetve rendszeresen készítenek új eszközöket.